first concept art for duncan jones' mute released

mute_concept_art

Director of Moon starts shooting his new film in Berlin early next year, inspired by Blade Runner. The plot is about a mute bartender who is abducted while looking for his girlfriend, apparently.

In Development. Writers: Duncan Jones (Moon) and Mike Johnson (Sherlock Holmes). Director: Duncan Jones. Producer: Stuart Fenegan. Project currently in preproduction and set to shoot in Berlin early 2010 with Studio Babelsberg. (via liberty films via slashfilm)


death beat club 002: sm rounds

Hat éve írtam egy könyvet (”könyvet”), elmentettem és úgyhagytam, néha kipostoltam belőle részeket, aztán kitöröltem őket, hadd maradjon exkluzív az élmény. Most elővettem, kiporolom és felrakom ide anélkül, hogy kiadnám, ha nem tudok jobbat írni ennél, meg is érdemlem. A második rész 2001-ben született, néha rájövök, hogy nyolc év az a hat, akkor az SMS még számított, kicsit sandítok, az Origónál is csak egyetlen fúró jutott el az agyamig: három nagybetűvel írjuk ezt, akármennyire is lógjon ki a szövegből. Az alábbi szöveg nem az erre szánt válasz, de azért kösz. Enjoy.

002

Read more


most of them love living but one doesn't

proud-of-myselves

According to what Shane Hope writes about himself, he appears to be the new Kenji Siratori, only with a firm grip on the English language. His Compile-A-Child drawings are born from the foglet community of Transmetropolitan and childhood days when skies will be grey, your feet will be cars, your eyes mirrors, your cunts and cocks always wired into a better 'verse that flips into standby during day/nightshifts and the Zionite dub-cum-dubstep will serve as your audio equivalent of the morning coffee when there's nothing left at all. Most of them love living, but one doesn't. (via grinding.be via accelerating future)


death beat club 001: here and now

Hat éve írtam egy könyvet ("könyvet"), elmentettem és úgyhagytam, néha kipostoltam belőle részeket, aztán kitöröltem őket, hadd maradjon exkluzív az élmény. Most elővettem, kiporolom és felrakom ide anélkül, hogy kiadnám, ha nem tudok jobbat írni ennél, meg is érdemlem. Enjoy.

knees

Read more


destroyx with semi-modulars, new angelspit album and blipvert out


Angelspit released their new album, Hideous and Perfect and DestroyX is back to tease us with her dark energy, umm, Dark Energy - a blipvert about semi-modulars.

thumbs_final-500


you are the doll: 2009 fall issue of h+ magazine released

hplus9909

Can bots feel joy? Open source medicine. Biotech enters a new phase. Eyeborgian filmmaker. Real virtuality. Erik Davis on Dollhouse. Tweaking your neurons. Will we eventually upload our minds? The neurology of spiritual experience. Cyborg Buddha: science and spirit. The genomic Bodhisattva. Transhumanism at play. How sports fans can help save the world. Sex and the singularity. And much much more. R. U. Sirius' new magazine H+ has a wonderful new issue out.


electronic girl: renaissance french, american noir

2055, the world lies devastated. Humans survive in a divided society between the poor in the outside world living in poverty, and the privileged living inside a giant protective dome. In order to supplement the needs of a decimated population, robots are used heavily to support the workforce. The elite class demand a more aesthetically pleasing and easily integrated artificially life form to work amongst them, so Nana the most sophisticated humanoid android ever is created. Developing intelligence and emotions for faster than the scientists ever anticipated, Nana escapes from the laboratory and goes on the run from “The Institute” who created her. They want her her back at any cost. (via quietearth)


assault girl: kentucky no hinako

Assault Girl: Kentucky no Hinako, the first “Assault Girl” short, was a segment of the Oshii supervised 2007 anthology film Shin Onna Tachiguishi Retsuden. The second short was part of the 2008 anthology film “Kill.” (via animenation)

kill


tizenegymillióan ragadtak a világháborúban, üres csendben táncolnak

Az alábbi szöveg volt az eredeti, amit már csak azért is érdemes elolvasni, mert ebben tükröződik Ljubljana összes feszültsége, fülledtsége és vigyorgó szabadságérzete, amit össze lehet gyűjteni huszonnégy óra alatt, aki meg akarja, elolvashatja a folytatást máshol.

lanierA virtuális valóság fogalmát Jaron Zepel Lanier amerikai geek hozta köztudatba, aki ennek megfelelően volt a messzemenőkig bizakodó jövőt átformáló koncepcióját illetően, miszerint félkilós sisakokat teszünk a fejünkre és így fogunk majd egy börtönviselt hatvanéves ukrán férfival szexelni, csak azt fogjuk hinni közben, hogy Jenna Jamesonnak hívják és nő. Lanierről kevesen tudják, hogy olyan modern zenei ikonokkal lépett színpadra, mint Terry Riley vagy Philip Glass és ez is billenti majd a világ végén pozitívra a mérlegét - a virtuális valóságból ugyanis Facebook lett, ami azt jelenti, hogy izzadó, öltönyös, hunyorgó férfiak adják ki magukat unatkozó tinilányoknak, mi pedig azt hisszük róluk, hogy tinilányok és randevúra hívjuk őket, majd cikket írunk arról, hogy a világ megromlott, az interneten pedig bármit szabad. (Mindezt természetesen nem Lanier hozta a világra, hanem az egyszerre szemtelenül fiatal és gazdag Mark Zuckerberg, az oldal pedig természetesen nem csak erre való, egy nemrégi jelentés szerint napi tizenegymillió játékos nyitja meg az oldalt azért, hogy virtuális lucernát, epret és karfiolt ültessen, traktort vegyen és fekete bárányt fogadjon örökbe, ami háromnaponta csokoládés tejet ad.)

Komolyra fordítva a szót, Lanier a nyolcvanas évektől sokáig küzdött azon, hogy a virtuális valóság ne csupán a köztudatba, hanem a nagybetűs életbe is bekerüljön. A Time, a New York Times és a világ vezető sajtóorgánumai a jövőről szóló mozfilmek hatásvadász látványvilágával vetekedve mutatták meg olvasóiknak a jövő internetezőjét az összpontosítástól pengeéles vonallá feszített vagy a cyberszextől kerek ó-ra tágult szájjal, aztán megérkezett a Second Life, a világ első virtuális világa, amiben nagyon sokan vannak, de mindenki nagyon hasonlóan néz ki, mert kevesen szánnak arra fél órát, hogy csúszkákon határozzák meg arccsontjuk járomcsonthoz mért szögének érintőjét. (A világ legnagyobb virtuális világa egyébként a World of Warcraft, amiben a játékosok vagy a Szövetség vagy a Horda oldalán gyülekeznek, szegregált városaik vannak, a kettő között pedig fegyvereket lóbálva szaladnak és mindent összegyűjtenek, amit találnak, azaz gyakorlatilag a második világháborút játsszák újra kardokkal meg tündérekkel.)

TheInvisiblesA Second Life pedig végülis olyan volt, amit a korabeli radikális sci-fi írók elképzeltek, voltak privát szigetek, japán neonhirdetésekkel teli metropoliszok és tengerparton szervezett bulik, amiken sokszor kevesebben voltak, mint egyes író-olvasó találkozókon, viszont mindenki kereskedhetett a világban, büntetlenül mondhatott a másiknak bármit és vehetett magának ruhát, valamint elfelejthette, hogy van családja és harminc kiló súlyfeleslege. Ezzel gyakorlatilag be is fellegzett a virtuális valóságnak, pedig kezdetben még nem is sisakokban nézték a Second Life-ot, hanem akkora monitorokon, amekkora dobozokat a sarki közért mellől hozunk el fogcsikorgatva költözés előtt, a Wachowski fivérek pedig háromszor is megrendezték a Mátrixot, a virtuális valóságról, mint zseniális átverésről szóló filmet és ezzel biztosítottak minket arról, hogy az irodai munka rossz, a fétispartik viszont jók, nyolc óra alatt pedig megtanulunk egy harcművészetet, de először meg kell halnunk ahhoz, hogy használhassuk. (Az pedig nyílt titok, hogy a Mátrix alapötleteit Grant Morrison LSD-ből és újhippizmusból gyártott képregényéből, a The Invisibles-ből nyerték ki, csak nagy műgonddal kivonták belőle a jóskártyákat.)

Az emberek pedig felsóhajtottak: van Facebook, MySpace (itt több a tépett hajú lány) és iWiw (ahova a magyar rendőrök feleségei töltik fel a nyaralási fotókat, a magyar rendőrök pedig joggal lesznek idegesek ettől), netről begyűjthető tőzsdei információ, gasztroblog és pornó, a nap legnagyobb izgalma a bolti megjelenés előtt egy hónappal illegálisan letöltött Madonna-album, amit természetesen a kiadók szellőztetnek meg, mert már ők sem bírnak saját gépezetükkel, a világ pedig üres szemmel nézett a jövőbe, hogy ugyan most vajon mi következik.


artificial paradise inc.

Artificial Paradise, Inc is an experimental film anticipating a future where a major corporation has developed an unique software, based on organic virtual reality, which holds all the lost memories of humankind. A user connects to this database of the forgotten…what is he searching for?

Selected at the ONEDOTZERO festival in the WOW+FLUTTER 09 category.
Selected for the Autodesk 2009 Siggraph Show Reel.

Production : Condor
Director / editor / compositing : Jean-Paul Frenay
Main 3D artist / compositing : Sandro Paoli
3D artists : Sylvain Jorget and Sébastien Desmet
Additional 3D operators : Otto Heinen and Okke Voerman
Sound Design : Seal Phüric feat. Neptunian8

(via @gaborcsigas)


the emptiness, all there is to it

cherenkov-00

and when he smiles, deep down it's cherenkov blue
super-kamiokande, a 50 thousand ton water cherenkov detector (via make online)

cherenkov-01