A tarhonya. (Három óra múlva jön a transzfer. Ez egy ilyen tudd-hogy-értsd helyzet.)

mofodam.jpgHárom kiló négytojásos tarhonyával, százhatvan gigányi szabad hellyel és pár cizellált hányózacskóval indulunk Berlinbe kora hajnalban, de természetesen megtalálhattok minket a Menta Teraszon az ION koncerten, ha esetleg elaludnánk.

Bocs, százötvenhat, a fényképkészítés közben eltörtem a fő diktafonunkat. (Stromkern - Perfect Sunrise, e.)

Hétfő reggelig több rekordot döntünk, megkérdezzük Alec Empiret, hogy vajon hogy csinálja, hogy születése óta folyamatosan dühös (ÉS sikerül túlélnünk az erre adott választ), sorozatban végigesszük a maszáj éttermeket (eredeti (c) lándzsás harcosokkal együtt), valamint 96 órás alvásmegvonás közben szedjük szét a várost az Angelspit tagjaival és ezt még ki is blogoljuk, pedig kulturált pihenésnek indítottuk az egészet.

A négynapos élménybeszámoló érdemi részét a július végén megjelenő (igen, szeptember közepe) THE DOSE harmadik számában olvashatjátok.

Amelyikünk (TERYAL und én) hamarabb ébred reggelente, az fotózza le és bloggolja ki a másikat. Mondom, nem alszunk.


[kunoichi terebi]

YouTube videos, perfect substitutes for moments when you have a lot to say, you don't know how to say it and you end up saying something completely different, often for the worse. So don't ask me how I got hooked on this whole くのいち thing - I not only ended up with the vid above with 藤原 (Ikumi Fujiwara). but a shitload of others about the Kunoichi TV series. And right after that, eighty-nine abstract newdesign wallpapers (@almostsmart.com), just the kind of things I'd love to carve up on my retinas. (In the background, the Future Sound of London, Lifeforms.)

coagulate.jpg