I’ve got a broken red heart right on my left ass cheek and that’s one of the least crazy things in the last 36 hours. A csütörtökkel kapcsolatban csak Frightdoll képét postolom be, az hangulatfestőnek és magyarázatnak önmagában is teljesen elég lesz, a videók természetesen sokkal erősebbek lennének, ha a Noisex menedzsere nem kötné az ebet a karóhoz, hogy a Youtube uploadokat is meg akarja nézni feltöltés előtt (érthető módon), úgyhogy azt a jövő héten fixáljuk.

Tekintve, hogy csütörtök este besült a videokamera a K17ben, a digicam töltőjét meg Pesten hagytuk, első körben sikerült beszabadulni a Saturnba, ahonnan sikerült távozni egy 70 euros battery chargerrel, majd vérszemet kaptunk, ennek az eredménye az a lenti képen látható.

Berlinben ideérkezésünk óta hideg és eső van, twenty-six fucking hours a day, úgyhogy ruhákat is kerestünk, amiket természetesen nem találtunk (a Newyorker és a C&A még rosszabb, mint Pesten), de legalább sikerült életünk legkellemetlenebb ruhavásárlási kísérletén átesni, remélhetőleg nyom nélkül. (Nem, erről hallgatunk.) A Potsdamer Platzon egyébként semmi perc alatt áztunk szarrá-mocsokká és még mindig nem kaptunk el semmit, which is nice.

Péntek délután! Másfél órát interjúztunk Alec Empire őistenségével, Karl Angelspit videóra is vette, a Dose mellé ezt is megkapjátok majd. Alec szőke, nyugodt, laza, hihetetlenül barátságos fej, bár amikor megkérdeztük, hogy mit nem szabad Berlinben csinálni, megjegyezte, hogy a nácik ne nagyon menjenek az ő kerületébe, mert az senkinek nem lesz jó, meg egyébként is mostanában sokkal dühösebb, mint valaha, ott meg is állt a diktafon egy pillanatra.