PLANETDAMAGE

Watch these images carefully, as they deliver traces of glory, cyberpunk bravado and unholy, sizzling sperm of Richard D. James.

And that’s a music-making software alright. FIJUU2, the brainchild of Julian Oliver and another guy named pix, features six unique instruments that you sculpt with PS2 gamepads. (Because, as Oliver will neatly tell us in a video embedded below, PS2 gamepads are pretty much like guitars.) The spinning rings on the images (well, more like in the videos) are the tracks, the sexily weird 3D shapes are the instruments.

The project was all opensource, you can download the source code from the project website and run on your Linux box. I think I’m soon off to install Ubuntu (what to install?) and buy a devilish gamepad. Above, a four-minutes long demo of Fijuu2 in action. Below, a documentary of Cybersonica & Encompass Sonic Art Exhibition (London, 2006) where the system was shown to the public to massive appraisal.

Lóg a petyhüdt telihold az égen, az Animal Cannibals szerint drogos szomorú emók a cyberpunkok, az Origo egy hete cikkezte ki, hogy cyberpunk lett az első magyar “hivatalos” emo-grupp, a No Thanx, lehet valami a levegőben. Egy pillanatig elgondolkodtam azon, hogy bedobom ide a videót, hogy meg lehessen róla bizonyosodni, hogy nem azok, de higyje el minden olvasóm, kurvára nem azok. Hogy az Origo szakavatott újságírója miért használja a catchwordöt, nem tudom, de ha annyira menő dolog lehet, hamarosan felvirrad a PDnek és gyönyörű, gyönyörű napjaim lesznek.

Ami menti a helyzetet, az a Magyar Képregény Akadémia és jegyzett tagja, Geek, aki a Gépregény (legutoljára ezt Bernáth/y Sándor apánk játszotta el kísérleti techno-magazinjával, a Gépszavával, amiben amúgy több fantázia és design volt még tíz évvel ezelőtt is, mint a hazai lappiac jelentős részénekjelenleg) albumhoz rajzolt kísérő-képregényt. Felkérem olvasóimat, juttassanak el hozzám egy példányt, mert garantáltan nem fogom megvenni az albumot érte.

A gépek és az emberek világát ötvözõ, cyberpunk hangulatú füzet elkészítésére a Magyar Képregény Akadémia tagjait kérte fel a kiadó, így a képi világért Ábrai Barnabás, vagy mûvésznevén Geek felelt. A többek között a Pinkhell és a Sushi Strip képregényantológiákban is megjelent rajzoló mellett olyan kiváló illusztrátorok mûködtek közre, mint a Zorro de Bianco néven is ismert Fehér Zoltán, vagy az Unicum képregényes kampányát jegyzõ Gáspár Tamás, írja az Origo és függetlenül attól, hogy amúgy jogosan siker- és lehetőségéhesnek tartom a hazai képregényrajzoló szcénát és egy pillanatig nem tartom rossz ötletnek azt, hogy lehetőséget adnak nekik még egy ilyen ötlethez sem, a magyarjának csak a képzavar fog megmaradni. Az is rosszul.

Cptamorf (blog, deviantart) knows me and my love for modular soft synths, touchscreens and electro, so he says “you’ll so NEED this” and sends me this video. So what do I need now, two Kaoss Pads or this?

If you were really into MySpace and how industrial/cyberpunk bands started making friends on community sites some two years ago, THE DOSE might ring a bell. It was a free PDF magazine (that I designed to be print-ready just in case I got the possibility to make it into a commercial venture that I failed miserably, but anyways) focusing on a single city in every issue, showing all the interesting music, bands, DJs, pieces of art that we thought would be fascinating for you. I learned how to do proper DTP and layout with the mag. I also came to know excellent people and musicians, made the magazine count at a few places. I made three issues (Budapest, Tokyo, London, consecutively) and then I became a full-time journalist and decided I didn’t have the time to continue this project anymore, because, let’s face it, the majority of the work was done by me. (This is how I get good results. But I digress.)

So now I declare extended hiatus and also upload the previous issues to Scribd. Share the love, download the mag, contact the bands and also drop me an email to planetdamage at gmail if you think this idea is good enough to monetize. Or tell me you love the mag and break my fucking heart in two.The Dose website is in a state of death and dismay, by the way.

This is basically for those who still remember the old LD50 logo - a riot grrl with red hair and a submachinegun. This is basically the same, only with an Asian twist, right from calendar.cyberpunk2020.de.

Source for the picture: request1a by ~savemiette on deviantART

The reason why I really-really loved Robocop? I’ll honestly tell you, it was the ED-209 and whatever bad-ass robo machismo the show had, it was really the stop-motion mecha scenes and not Murphy at all. (And I bet half of you really feel the same. Yes? No? Comment!) So it comes as a heart-warming surprise, seeing MORAV, and the more you read off the website and the more you follow the links, the more intriguing the whole show becomes.

Morav is basically a military drama with mecha/sci-fi overtones, gritty realism in a Middle Easternish region with the mecha work all done in stop-motion, not CG. Fon Davis, the series creator sez we have enough chronology to do webisodes, comic books, a television series and motion pictures without touching the same story twice. We have always remained flexible since we do not yet know what production opportunities will arise first. (And if you check Fon Davis on IMDB, you’ll be instantly impressed seeing him having worked on all six Star Wars movies, Matrix 2-3 and so forth.) Not much material on YouTube yet, but hang on, this looks promising. (Robots moved with telemetry suits, oh my god, yes.) (via cyberpunk2020.de)

Quickly browsing through the hottest piece of screaming sexy junk on Kotaku and HW, an E308 without babes (also receiving immensely negative reviews, the lack of quality in anything, I mean, eat the Duke Nukem trilogy trailer, that’s the worst trailer the game industry released in the past decade, it’s that bad) and here’s what delivers.

One of Steve Schofield’s dramatic cosplay pictures, full gallery here. (And check the FANTASTIC Half-Life 2 Combine aggro mashup pic on Kotaku!)

MadWorld, the uberbloody machizmo fatality quasi-TV show for Wii got a new trailer and it’s got some newer and more surreal kinks. Question is, how many ways do the devs implement for us not to get bored? If this gets released, I buy a Wii, that’s for so sure.

And some more Mirror’s Edge that’s becoming less attractive the more details I see - future parkour, fantastic. Running around on rooftops, great. Running around for five minutes in urban areas where all the elements look practically the same - less than intriguing. Missing out all the funny parts, like, running in parks, manoeuvering yourself in the dense urban traffic, through/above/under cars, pedestrians, cars and giant ebola fetishists from Connecticut - not that good. Yes, I know Asian parkour chicks rock the geeks but come on, this is not really worth it.

On a final note, Flagship Studios died, the financial/marketing disaster flushing both neo-Gothic-futuristic Hellgate:London and the WoW-clone Mythos down the drain. I regret both of them, as Hellgate:London could have been the next WH40K-clone MMO if handled perfectly, whereas Mythos was based on Fate, the next best substitute for Diablo 2 in the long years of desperate waiting. Bill, you should have hired me instead of Ivan, ehm ehm.

Az elmúlt hetek sokszor az én mércém szerint is meredek gasztronómiai jelenetei után elérkeztem arra a pontra, ahol megbontom a hűtőmet és elkezdem belőle publikusan fogyasztani az ott felhalmozott látleleteket.  Az első egy sóval tartósított mustárgyökér (zha cai) -fafülgomba (mu err) kombináció még feltételezhetően a második világháború környékéről, elnézve a csomagolás elejére becsempészett logót. A ropogósabb fafülgombát a kínaibüfék mélyéről ismerhetjük alsó hangon, a mustárgyökér nem annyira gyakori, de az Új Lanzhouban megcsinálják olyan jól, hogy leemeljem az uniform polcról két csomag MSG meg egy azonosíthatatlan herbal tea-pakk közül.

8:54 Az első, határozott falatok. A falfülgombának első körben fafül, másodikban mogyoróíze van, a mustárgyökeret elnyomja valami elemi gonoszsággal vetekedő sósság. Az elkövekező pillanatokban mintha egy ló rúgta volna ki a fogaim többségét, olyan gyilkos véríz önti el a számat, másodlagos középtónusokban közép-kínai avart érzek, őszies textúrával.

8:56 Ezekhez egy pillanatig bambusz, szezámmag, majd zokogó falusiasszony-íz társul.

8:57 Érett ételről beszélünk, fokozatosan építkeznek az ízhatások. Zsé-kategóriás “kínaijelleg” a nyelv elülső régióiban, ami az ízfokozótól van, mert mégsem találtam benne bambuszt.

8:59 Három dolgot sikerül megkülönböztetnem a tányéron: sót (már kristályosodik), csiliolajat és enyhén nedves, remegő, csillogó tartalmat, amit kiéhezettebb férfiak már javában. Ezt eszem, amúgy.

9:02 Igazából tényleg csak azért eszem meg, hogy beszámolhassak róla, mert ez a valami nem jó, viszont elveszi az étvágyat. A ventilátor szétfújta Kína lehelletét a szobában, a szúnyoghálóra tapadt bogarak szó nélkül hullottak alá. Leöblíteném a tegnapi citromosviledával, ha maradt volna még.