christopher nolan's inception: the third trailer
What's the most resilient parasite? An idea. A single idea from the human mind can build cities. An idea can transform the world and rewrite all the rules. Which is why I have to steal it. Your mind has always been the best zone for Constructplay (in fact, mind IS Constructplay) and Nolan has always been one of the best directors to meddle with how your mind works. Been keeping an eye on Inception, his latest movie to be screened in July, a so-called sci-fi actioner in the architecture of the mind.. sounds like The Matrix or Dark City so far. Subconscious security, stealing ideas.. very much something I'd love to read about in a Richard Morgan book. But I am off to finalize some six different articles, so here's what the Guardian tells you about Inception, thank you, disperse, there's nothing else original to read in here. Send me links.
Acclaimed filmmaker Christopher Nolan directs an international cast in an original sci-fi actioner that travels around the globe and into the intimate and infinite world of dreams. Dom Cobb (Leonardo DiCaprio) is a skilled thief, the absolute best in the dangerous art of extraction, stealing valuable secrets from deep within the subconscious during the dream state, when the mind is at its most vulnerable. Cobb's rare ability has made him a coveted player in this treacherous new world of corporate espionage, but it has also made him an international fugitive and cost him everything he has ever loved. Now Cobb is being offered a chance at redemption. One last job could give him his life back but only if he can accomplish the impossible – inception. Instead of the perfect heist, Cobb and his team of specialists have to pull off the reverse: their task is not to steal an idea but to plant one. If they succeed, it could be the perfect crime. But no amount of careful planning or expertise can prepare the team for the dangerous enemy that seems to predict their every move. An enemy that only Cobb could have seen coming. This summer, your mind is the scene of the crime.
OLU: almost like REZ, only indie
Olu is a rhythm-based rail shooter, using two weapons for the two types enemies: analog and digital. Just as a hacker straddles the boundary between the network and the real world, you must straddle between the two vectors to find a sentient program in the system. Olu will be available March 3rd, 2010 on the Xbox LIVE Indie Games service. More info at danielfrandsen.com. Read XBLIGR's 4-star review on OLU here.
cyberpunkers - i needed to go (in fact, you shouldn't have been born to begin with)
The “Cyberpunkers” project is the child, born in 2006, of the passion for Cyberpunk culture of two young Italian DJ’s. The format aims at giving a fresh start to this style through four different yet connected forms of art: electronic music, fashion, design and photography. In a nutshell, a transposition of the Cyberpunk world in modern clubbing Through several performances at famous clubs, “Cyberpunkers” drew lots of interest and ended up being much taked about for both their original look, made of masks behind which their true identity is hidden, and for the originality of their shows, which are marked out by the use of two consoles at once and powered by several audio machines. (via myspace, taking Italian grandeur with a pinch of salt. You partyheads gonna love the almost French house sound, though. Sponsored by Adidas and Microsoft? Am I really seeing this?)
UPDATE 1: I remember Bruce Sterling said once how cyberpunkness (whatever it is) became a whore of a slang expression when people started talking about cyberpunk trousers and whatever that makes your corneas bleed. This is sweaty balls, wastedness and fucking in toilets. And bad shoes.
graffomat
Forget about the times where you would run out of paint in the middle of the night and there would be nothing you could do about it. Graffomat is here for you 24 hours a day, located easily accessible on almost every street corner in your neighborhood.
GRAFFOMAT is entering the market with a new state of the art graffiti supply vending machine! (graffomat.com, recommended by @tlvlp)
media vehicle: we have tachikomas now
At the Digital Content Expo 2009, students from the Iwata-Yano Laboratory at the University of Tsukuba presented the Media Vehicle, which lets people travel freely in the real and virtual worlds.
The creator, Hiroo Iwata is a professor in the Graduate School of Systems and Information Engineering at the University of Tsukuba. His field of research is virtual reality technologies. In particular, he studies media technologies, locomotion interfaces, and projective displays that utilize kinesthetic sensations. (via diginfo.tv)
untouched, the happy hardcore remixes
It's content stop week. It means I have a desk cluttered with stimulants so much that by now it has an identity and an IP-address on its own and I am also shouting at people for coffee, aberrant sexual behaviour or a miracle to somehow mash in four more work hours into a day. Until any of you get scared enough to succumb to my charmingly devilish commands, here are two happy hardcore remixes of The Veronicas' Untouched, a healthy black cumstain of a track so trashy you feel bad for not listening to it again.
penfield's electrode 1.2: japanese girls and street punks with implants
Brainmove, creative mind behind the YouTube-based Japanese cyberpunk series Penfield's Electrode mailed me the link to the new episode numbered 1.2. He's currently experimenting with it quite a lot and it shows: the visuals changed and that's the first episode where characters actually talk a lot. It might be my ears after two hours of brainwave synchronization but not everything is crystal clear in the production, still, it's quite refreshing after the first two episodes and I'm really curious about where he takes this next time - truth is, this being a one-man project, I really appreciate all the time and effort he puts into this. Check out the first and the second episode here and also the post with a few extra details on the project.
csak a zene: egy hangos kiállítás képei mellé (igen, majdnem írtam egy könyvet)
Damage, te írtál egy könyvet, hangzik el az irodában egy fáradt délután, amikor az egész jobb kezem egy gigantikus, szerves kávéscsuporrá változik és az ajtó előtt lesem, hogy a tetoválószalonból kisomfordáló fiatalok közül kit tudok egy bolával leteríteni, minden nap más harcnemet gyakorlunk. Dehogy írtam, mondom, meg amúgy is kurvanehéz egy kávéscsupor szélével millipontosan gépelni, de csak sikerül. Majdnem írtam, aztán elfeledkeztem róla, valahogy így kell lottót is nyerni meg Austin Osman Spare is így indítja elképzeléseit a sigil magickről, elvégre az írás is valahol varázslás meg az is, hogy egy órányi színuszhullámhallgatás után nem zselés púder jön ki a füleimen, de erről majd valahol később. Még 2009-ben keres meg Géczi "gitárral és egy üveg jó borral bármit elérek" Zoltán, hogy zenei lexikont ír de inkább szerkeszt, megírom-e neki a new wave fejezetet, nyilván megírom Cure-ostul, Neue Deutsche Welléstül, posztpunkostul, aztán megfeledkezek róla, a Magyar Posta a promópéldányokat elnyeli, ahogyan annyi minden mást is, a legszebb anno az volt, amikor egy amerikai kiadó óriási pakkjából kivették az illetékesek a CD-ket, de érezték, hogy az aláírt plakátokhoz erős érzelmi szál fűződhet, azt nem bántották. Szóval megfeledkezek, Gyí mondja az irodában, hogy háhá, könyv, én meg azon, hogy háhá, ez pont olyan, mint a festmények mellé tűzött feliratok, úgyis a képeket nézed meg, a feliratok gyorsan elkorhadnak és egyébként sem vagy már fiatal, ha azokat olvasgatod. Coffeetable könyvről van szó, amihez üvegezett kávézóasztalt veszel, hogy alatta látszódjon a szilikonról ívben visszacsillanó baszófény, a photoxolt pina meg ez a könyv, lényegi tartalom van benne, rengeteg képpel, hogy effektíve sokáig tartsd a kezedben, de szó mi szó, furcsa papírzenei lexikont a kezedben tartani 2010-ben, főként, hogy még ez a mondat is milyen hosszú. Jól és erős kézzel megszerkesztett könyvről van szó amúgy, reggaetől, soultól meg funktól bluegrassen és elektrón keresztül a rockig meg a new wave-ig, itt szeretném ezt a darabot annak a HVG printes ex-kollégának ajánlani, aki nem átallott munkaidő után felhívni és közölni velem, hogy a hard rock meg a rock'n'roll ugyanaz, azután jó egy hétig sírtam, amikor felállt. A bookline-nál most éppen leértékelve, aki akar családi műveltséget alapozni, az rendelje, én gyűrök a saját könyvre most már, ha az új Dose elkészül, és ha kiadják, annál is megírom, hogy ej de furcsa 2010-ben papírkönyvet olvasni, az iróniát matekozza ki magának mindenki azzal a tologatós japán abakusszal, a színuszhullámtól nem tudom abbahagyni az írást, minden helyes lányt üdvözlök így fél kettőkor, miközben hangosan éneklem a Veil Veil Vanish szomorúindiejét, úgyis ömlik most a gáz az utcában mindenhonnan, majd megmondom a szomszédnak, hogy hallucinált (és el fogja hinni) és most keresztülteszek valami síkosat és hegyeset a fejemen, hogy abbahagyjam, sziasztok.
the damage report 003: vaskos, nyálas közhelyek az a-bomb kapcsán
2k10mar24: az anime a legjobb példája annak, hogy Japánnak miért nem volt elég két taktikai atomtöltet, szólja el magát Nick Levasseur amerikai demokrata képviselő a Facebookon. A továbbiakban: a Hecq és az Access to Arasaka által megtámogatott, stimulánsbűzös kérdőjelek arról, hogy miként sikerült ellopni Berlint, mit tesz egy bomba az emberi aggyal és “a szó elszáll, az írás megmarad”, ami sokszorosan valid az új évezredben, igaz, most is vaskos, eres, nyálas közhelyekkel csapdosom az arcotokat.
Az áprilisi Mondo magazinban megjelent savköpésem arról az amerikai demokrata képviselőről, aki szerint Japánnak nem volt elég két atombomba, de valahogy oldalról bekerülnek a színpadra a környezettudatos bringások, az óriásrobotok és valahol lassan vörös ünnepi szőnyegen szaladnak el iskolások légyszíves ilyeneket ne, elfonnyad az arcunk transzparensekkel. Azért kattintsd.
Read more